November közepén Budapesten lesz a Magyar Állandó Értekezlet és a Diaszpóra Tanács idei ülése, amely a magyar nemzetpolitika legnagyobb eseménye. Ebből az alkalomból értékelte az elmúlt időszakot, illetve vázolta fel a jövőre várható terveket Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, valamint Szilágyi Péter és Grezsa István miniszteri biztosok. Az államtitkár szerint a külhoni magyar politikai pártoknak az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a családpolitikára. A portálunkat is működtető felvidéki magyar médiaprojekt kapcsán úgy fogalmazott, hogy annak létrehozása szükséges volt, és jó döntésnek bizonyul, amelyet az elkövetkezőkben meg kell erősíteni.

November 15-én a Diaszpóra Tanács ülésezik, majd másnap lesz a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülése, idén is a Várkert Bazárban – mondta a hétfői budapesti sajtótalálkozón Potápi Árpád János államtitkár az év legnagyobb nemzetpolitikai eseményéről, ahol már hagyományosan ezúttal is beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök is.

Az idei legfontosabb eredményeket áttekintve és a jövő terveiről is szólva a nemzetpolitikai államtitkár elmondta: eddig 1 millió 38 ezren vették fel a magyar állampolgárságot a külhonban és a diaszpórában élők közül.

Ez a szám megítélése szerint még néhány százezerrel növelhető. A közeljövő feladata a választási törvény egyszerűsítése, amely a honosított magyarok szavazását hivatott majd segíteni. Egy másik jogi norma pedig az unión kívüli külhoni magyarok EP-választásokon való részvételének lehetőségét lesz hivatott szabályozni, ezt a héten kezdi tárgyalni az Országgyűlés.

Nagyobb hangsúly a családpoltikára

A 2018-2022 közti időszaknak a fő stratégiai vonala az identitáserősítés, a szülőföldön való maradás és boldogulás segítése, valamint a családtámogatás. Ez utóbbit kiemelt fontosságúnak tartja Potápi Árpád János. 2018 a család éve volt, és az ezzel összefüggő programokra 1 milliárd forintot fordított a nemzetpolitika. Azt még egyelőre nem tudni, hogy a következő tematikus év mi lesz, erről majd véglegesen a MÁÉRT dönt, az azonban bizonyos, hogy a családdal lesz összefüggésben, és már az is biztosnak tűnik, hogy 2019-ben is 1 milliárd forint lesz a tematikus év támogatási összege.

A nemzetpolitikai államtitkár szerint a családdal, és a családpolitikával többet, és az eddigieknél hangsúlyosabban kellene foglalkoznia a határon túli politikai pártoknak is.

A gondolkodás középpontjába kell kerülnie a családnak, a politikai programokban és a stratégiákban hangsúlyosabban kell kezelniük a pártoknak a családpolitikát – fogalmazott Potápi.

Még két napig lehet jelentkezni az idei tematikus évhez kapcsolódó 200 millió forintos pályázatra, ahol önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók pályázhatnak családsegítő programokkal. Szó esett a kárpátaljai szociális csomagról is, kiemelve, hogy az idei 1,37 milliárd forintos keret jövőre 3 milliárdra nő.

Sikeresnek tartja a Petőfi-programot is, amely keretében 73 ösztöndíjas működik Kárpát-medence-szerte. A Mátyás király Emlékév is beváltotta az elvárásokat, 1401 helyszínen 6 vándorkiállítás valósult meg.

A támogatások rendszere is folytatódik, így a szakképzések, a vállalkozások, az intézményrendszer, az óvodaprogram és a kultúra támogatása is.

A médiaprojekt szükséges és jó döntés volt

Portálunk kérdésére, hogy idén számszerűsítve mennyit fordítottak már a támogatásokra, Potápi Árpád János elmondta, ez az összeg eddig 53,8 milliárd forint, amelynek 90 százalékát a Bethlen Gábor Alapon keresztül fizették ki. Eddig éves szinten a tavalyi szintet már jóval meghaladták, ráadásul kevés olyan tárca van, amely képes megduplázni a költségvetését a támogatások érdekében, és jövőre sem kell csökkenésre számítani.

A felvidéki támogatások  kapcsán is hasonlóan nyilatkozott és az eddigi programok folytatását ígérte az államtitkár.„Ezek a programok jók, fontos eredményeket tudunk magunk mögött, a folytatásuk tehát indokolt” – mondta az államtitkár.

A portálunkat is működtető médiaprojektet is ezek közé a programok közé sorolta. „A médiaprojekt szükséges volt, és a támogatása jó döntés volt, és ez egy olyan átlátható médiastratégiai rendszer, amely a felvidéki magyarságot fogja szolgálni” – fogalmazott Potápi Árpád János, hozzátéve, hogy a „rendszer még nem teljesen készült el, így a következőkben meg kell erősíteni”.

A november 10-ei önkormányzati választások kapcsán is bizakodó az államtitkár, a magyar kormány stratégiai partnere, az MKP választási szereplése kapcsán. A magyarok által lakott területeken az önkormányzati és megyei választásokkor az MKP hagyományosan erősebb, mint a Most-Híd. Néhány helyen ugyan idén is létrejött kétpárti összefogás, majd a választások megmutatják, hogyan értékelik ezt a választók, négy éve ez nem jött be. Ugyanakkor Potápi szerint az a fontos, hogy az MKP megtartsa az eddigi pozícióit, és újakat is megszerezzen.

Kezdődik az óvodaprogram harmadik üteme

Grezsa István miniszteri biztos számolt be a 39 milliárd forintos keretösszeggel működő óvodatámogatási programról, amely 400 óvoda felújítását teszi lehetővé, és 150 új épül. Eddig már 103 intézményt adtak át, a Felvidéken 57-et. A fő cél, hogy 60 ezerre növeljék a magyar óvodások számát a külhonban.

Grezsa szerint a Felvidéken a legrosszabb a helyzet, itt nagyon sok gyerek jár szlovák oviba. A felújítások a szülők választását is segíthetik.

Emellett ösztönzőleg hathat a szlovák kormányra is, hiszen a mezőgazdasági tárca már keresett meg azzal polgármestereket, hogy forrásokkal segítené az óvodafejlesztést. A kérdés nem politikai, és nem árkokat mélyít, hanem betemet – mondta Grezsa István, aki nem zárta ki, hogy a közeljövőben az iskolafelújítás is koncepcióként jelenik meg a nemzetpolitikában.

Sikertörténet a diaszpóra támogatása

Szilágyi Péter szerint a legnagyobb sikertörténet a diaszpóra-program, 2010 előtt ugyanis a diaszpórában élőkkel nem volt a kormánynak intézményesített kapcsolata. Új külképviseletek nyíltak, a Kőrösi Csoma Programmal 142 ösztöndíjas van kint, a hétvégi iskolák egyre több  helyen működnek, a gyermekek táboroztatása beindult, és az értékmentésre létrehozott Mikes Kelemen Programmal  pedig nagyon sok értékes kiadvány, könyv és anyag került már vissza az anyaországba, ahol levéltárban rendszerezték és egy részét már kiállításon is bemutatták.

ma7/Molnár Judit